A házunkat, lakásunkat időnként fel kell újítani. De milyen praktikus, környezettudatos megoldásokat ismerünk, amelyekkel hosszú távon egy komfortos, környezetkímélő otthont alakíthatunk ki? Amikor a környezettudatosságról beszélünk, ne csak az erdők állat- és növényvilágára gondoljunk, hanem a szűkebb értelemben vett környezetre, vagyis az épületben lakó emberekre, családtagokra is.
Kép forrása: https://unsplash.com/@darya_jumelya
- Szigeteljük megfelelően az épületet!
Az egyik legcélszerűbb és környezettudatosabb megközelítés, ha szigeteljük az épületünket. A jól kialakított födém- és homlokzati szigeteléssel jelentősen csökkentjük az épület fűtéséhez, hűtéséhez szükséges energiahasználatot. Ezzel pedig jóval kevesebb károsanyagot juttatunk a levegőbe. Vagyis a szigeteléssel komoly lépést teszünk abba az irányba, hogy tisztább levegőben éljünk.
- Használjunk környezetbarát szigetelőanyagot!
A padlás és födémszigeteléshez a legjobb, ha környezetbarát ásványi gyapotot használunk. Ezt fújható és hagyományos táblás formátumban is meg tudjuk szerezni. Ezek az anyagok (például az üveggyapot vagy a kőzetgyapot) mind környezetbarát termékek. A kőzetgyapot szigetelés alapanyaga a természetben bőségesen megtalálható bazaltkőből, mészkőből, és dolomitból származik. Jól újrahasznosítható, nem minősül veszélyes hulladéknak, valamint élettartama megegyezik az épület élettartamával. A kőzetgyapot nem káros az egészségre, nem minősül veszélyes hulladéknak. Azt is hozzá kell tennünk, hogy bár természetes alapanyag, az előállításához magas energiafogyasztás szükséges. Az üveggyapotok közel 60%-a újrahasznosított üvegből készül. Az újabb típusú üveggyapotok is megjelentek a piacon mint pl az Ecose technológiával készült barna üveggyapotok, amelyek formaldehidmentesek, puhábbak és szagtalanok mint a hagyományos, sárga elődeik. A fehér fújható üveggyapot kötőanyag nélkül készül, színtiszta ásványgyapot, nem tartalmaz kötőanyagot.
- Korszerűsítsük a fűtéstechnikát!
A szigetelés mellett nagyon fontos, hogy korszerű legyen a fűtéstechnikánk. Ha nincs pénzünk lecserélni a teljes rendszert, akkor is törekedjünk arra, hogy minél több helyiségben legyen automatizált a fűtés. Így a rendszer csak akkor fűt, ha valóban szükség van rá, kevesebb ideig dolgozik fölöslegesen. Ha pedig meg tudjuk lépni, érdemes megújuló energiaforrással megoldani a fűtést. Ha napelemmel és hőszivattyúval fűtünk (megfelelő, nagyméretű fűtőtestekkel vagy padlófűtéssel, mennyezetfűtéssel, esetleg falfűtéssel), akkor teljesen környezetbarát lesz a fűtéstechnikánk, redukáljuk a károsanyag kibocsátást. Ez a kombó elég sokba kerül. Ha van egy megfelelő méretű napelemes rendszerünk, viszont nincs pénzünk, energiánk átalakítani az épületet teljes padlófűtésre, akkor elektromos fűtőpanelekkel, infrapanellel is megoldhatjuk az épület fűtését.
- Építsünk be jól szigetelő nyílászárókat!
Környezettudatos megoldásnak számít, ha megfelelően szigetelnek a nyílászáróink. Itt ugyanaz a logika működik, mint a szigetelésnél, vagyis ha kevesebb hőenergia távozik az épületből, kevesebb károsanyagot termel a háztartásunk. Ha a nyílászárók tömítésével, szigetelésével van csak probléma, vagy a vasalat beállításával javítani lehet rajta, akkor érdemes megcsinálni, megcsináltatni a felújítás során. Ha azonban elhasználódott, 25-30 éve beépített, repedező, rosszul működő ablakaink, ajtóink vannak, akkor szánjuk rá magunkat a cserére. Az újonnan beépített nyílászárónál alap, hogy szigeteljen jól, az ablakok legyenek háromrétegűek, a vasalat és a tömítés pedig működjön tökéletesen.
- Használjunk megújuló energiaforrásokat!
Megújuló energiaforrás lehet minden olyan energiahordozó, ami annak ellenére, hogy használjuk, emberi léptékkel érzékelve “nem fogy el”, és nem kellenek hozzá évmilliók, hogy újra kialakuljon. Ilyen források a szél, a nap, a víz, a geotermikus energia (földhő) vagy a biomassza (pl. a tüzelőfa). Amellett, hogy ezek az energiaforrások újratermelődnek, alkalmazásukkal jelentősen csökkenthetjük az emberiség károsanyag-kibocsátását.
Ma Magyarországon a legegyszerűbben elérhet megújuló energiaforrás a napenergia. A kellő méretű ablakokkal télen ingyen haszálhatjuk a passzív napenergiát, vagyis amikor besüt a nap a szobába és az üvegházhatás elve alapján becsapdázzuk ezt a hőenergiát. Ennél a megoldásnál arra kell figyelni, hogy a nyári időszakban külső árnyékolástechnikáról kell gondoskodnunk, különben a hűtésre fog elmenni mindaz az energia, amit télen megspóroltunk.
- A felújítás során keletkezett hulladékot szelektáljuk, ne keverjük a veszélyes hulladékot a kommunális szeméttel!
A felújítás során rengeteg hulladék keletkezik. Mielőtt mindent besomnánk a konténerbe vagy ne adj isten a kommunális hulladékgyűjtőbe, nézzünk utána, hogy melyik anyag számít veszélyesnek és hol tudjuk elhelyezni ezeket. Ne elégedjünk meg azzal, hogy a konténerbe somva úgysem látszik a veszélyes hulladék, mert vagy a hulladékkezelő szakember egészségét veszélyeztetjük vele vagy a szeméttelepen kez el a talajba szivárogni egy mérgező anyag, ami aztán a talajvízben köszön vissza.
- Figyeljünk a szűken vett környezetünkre, ne hagyjuk, hogy penészedjenek a falak!
A lakásfelújítás egyik célja lehet, hogy ne penészedjenek a falak. Ezt a megfelelő szigeteléssel, nyílászárókkal el tudjuk érni, vagyis így megszüntethetjük a hőhidakat (pontosabban csökkenthetjük a hőhidak hatását). A hőhíddal az a baj, hogy nedvesedés és penész alakulhat ki a falakon. A penész pedig komoly légúti betegségeket okozhat. Egy jól szigetelt épületben, rendszeres és szakszerű szellőztetés mellett elkerülhetjük a penészesedés kialakulását.
- Figyeljünk az esővíz elvezetésre, gyűjtésre!
Ha kertes házban lakunk, akkor érdemes úgy elvégezni a tető és az ereszcsatornák, illetve a vízelvezetés felújítását, hogy össze tudjuk gyűjteni az esővizet. Ezt a vizet később, a száraz időszakban a gyep vagy a kis kert locsolására tudjuk használni, vagyis megspórolunk egy csomó ivóvizet és energiát. Arra is érdemes ügyelni, hogy ne viacolorozzuk, kövezzük, betonozzuk le az egész kertet. Egy lekövezett kertben a hirtelen kialakuló záporok, nagy mennyiségben lezúduló víz nem tud a maga természetes módján a a talaj felé távozni, és erodálja a természetes és épített környezetet.
